Ma eszembe jutott egy egypercesgyűjtemény ötlete (mire nem jó a törióra), ez az első darabja.
Ezúttal a Bad Friens Trio a főszereplő , avagy mi történne, ha ezek hárman beszabadulnának Berlinbe.
Berlin a maga kettősségével csodás város volt. Egyaránt találkozhatunk
itt csúcsmodern és fekete-fehér filmekbe illő épületekkel is, és mindenhol
szívesen látják az embert. Kivéve persze a franciákat. Őket inkább sehol sem
látják szívesen.
- Ez biztos nem az a tér – nézett körül
Franciaország sokadjára, de az elmúlt egy másodpercben még mindig nem
teleportált oda Gilbert. Már jó ideje bolyongtak a környéken a poroszt keresve,
akinek röpke egy órája ki kellett volna jönni eléjük, de hiába.
Antonio már csak lemondóan megcsóválta a fejét, majd leült egy közeli
padra. A másiknak úgysincs rá szüksége ahhoz, hogy bajba keverje magát, és így
legalább páholyból nézheti az előadást.
- Das ist die
Nebenkosten große? – lépett oda végül Franciaország egy elhaladó férfihoz,
próbálva bizonyítani, hogy ő is tud valamennyit németül. Még ha Antonio el is
tekintett a rettentően pocsék, latinos kiejtéstől, a tartalom akkor is hagyott
maga után kívánni valót. Az idegen arckifejezéséből ítélve ezt nem csak ő
gondolta így.
- Nem akarok beleszólni, de azt kérdezted, magas-e
itt a rezsi – kiáltott oda Spanyolország, a másik azonban nem foglalkozott
vele.
- Bist du
Französisch?* – nézett furcsán a német Franciaországra, ő azonban nem fogott
gyanút, szélesen mosolyogva bólogatni kezdett.
- Ja, ja,
sprichst du…* - Tovább azonban nem jutott, ugyanis a férfi felhördülve leköpte.
Antonio kénytelen volt megállapítani, hogy az itt lévők közül senki
sem volt túl franciapárti, ugyanis pár pillanat múlva a nyáladag után még pár
ember is landolt a másikon, kivételesen nem épp valamilyen romantikus
szenvedélytől fűtve.
- Késtél – nézett fel a mellé lépő Poroszországra,
aki csak megvonta a vállát.
- Hatalmasságom sosem késik, maximum ti érkeztek
korán. Mit nézünk? – dobta le magát a spanyol mellé, minimális figyelmet
szentelve az előttük kibontakozó tömegverekedésre.
- Francist nem hagyják érvényesülni. Talán
segítenünk kellene.
- Várj még, tökéletességemnek még nem volt ideje
kiélvezni a látványt.
- Nem mintha olyan ritka lenne.
- Azért ilyen marhaságot nem mondtam. Mondjuk ha
hagyjuk laposra verni, hová lesz a szórakozásunk?
Végül tényleg nem lett következő alkalom, ugyanis másnap reggel
Németország meglátva az újságok címlapját kitiltotta a hármast a fővárosból,
így Gilbert önkényesen áthelyezte a találkozásaik helyét Svájcba. Elvégre neki is kijár egy kis szórakozás.
A két mondat fordítása:
- Francia vagy?
- Igen-igen, beszélsz...
A nyelvtani hibákért utólag is elnézést. :D
A két mondat fordítása:
- Francia vagy?
- Igen-igen, beszélsz...
A nyelvtani hibákért utólag is elnézést. :D
Lol, szegény Francis xD A németek leölik, az angolok leölik... x"D Dehát kell neki villogni, ha nyugton maradna, nem lenne soha semmi baja xD Jó kis szösz, köszi, hogy olvashattam~
VálaszTörlésFrancis minden szomszédjával szenvedélyes kapcsolatot ápol. :D Én köszönöm, hogy írtál! ^^
TörlésJaj, ezt a három hülyét... Imádom őket nagyon ^^
VálaszTörlésSvájcba? xD Bakker, szegény Vash, előre sajnálom :"DD
Köszönöm, feldobtad az estémet ^^
Őket nem lehet nem szeretni. :D Hát, nem tudom, tényleg Vash járna-e közülük legrosszabbul. :P Én köszönöm, hogy írtál! ^^
TörlésDe sajnáltam Francis-t, viszont akkor is röhögtem :"D Úgy imádom a B.T.T *-* XD Gilbert te meg ... Olyan okos vagy... Komolyan Svájcba?! xD
VálaszTörlésFrancis már csak ilyen nagy népszerűtlenségnek örvend. :D Naná, hogy Svájcba, Gilbert minden rokont boldogítani akar. :P Örülök, hogy jól szórakoztál rajta, és köszönöm, hogy írtál! ^^
TörlésHát ez kész... xD Nagyon jót röhögtem rajtuk, köszönöm, hogy feldobtad napomat ^^
VálaszTörlésNagyon örülök, hogy tetszett, ezzel most te is feldobtad az én napom. :D
Törlés